Ha hitről és vallásról van szó, akkor megkérdezheti valaki, hogy miért kell a Gízai piramisokról beszélni. A posztmodern korszakban három dolog van, ami tabutémának számít az Egyházban: a dinozauruszok, a Gízai piramisok és részben az UFO-k. Ezeknél mindig azzal torkolják le az embert, hogy a szentírást nem lehet természettudományos szempontból értelmezni.
Amikor az egyiptomi nagy piramisokról írok, előrebocsátom, hogy csak a hitre, meg az intuicióimra hagyatkozok, és semmit sem fogok bizonyítgatni... A gondolataimat az értelmesen hívő embereknek szánom, és az lenne a célom, hogy egy alternatív képet nyújtsak a piramisok eredetéről. Persze, mindezt jó lenne bizonyítékokkal is alátámasztani, de arra sajnos nincs lehetőség...
Szerintem azért kell beszélni az egyiptomi nagy piramisokról, mert úgy tűnik, most jött el az ideje, most értek meg a dolgok, hogy a hívő ember is elgondolkodjon a piramisok, meg a többi megalitikus alkotások titkain. Erre korábban nem volt lehetőség, mert:
- A középkorban, egésszen a modern korig, az Egyház a saját hitrendszerének, szervezetének és tudományának fejlődésével, kibontakoztatásával és védelmével volt elfoglalva;
- Egyiptomot a muzulmánok foglalták el, és ők voltak azok, akik először nyitottak meg egy piramist;
- Napjainkban jutottak a világi kutatók a megalitikus feltárások olyan szintjére, amikor egy globális képet alkothatunk ezekről a komplexumokról.
Régen a Gízai piramisok, a Szfinx, meg a többi egyiptomi leletek, részben homok alatt voltak. Sok időbe telt, amíg ezeket kiásták, feltárták, átkutatták és analizálták. Ma már bárki megtekintheti ezeket, ha elég pénze van hozzá, és időt szán rá. Bizonyára, ha ma élnének a középkori tudós szentek, és megvizsgálhatnák ezeket a megalitikus építményeket, akkor elgondolkodnának rajta, és magyarázatot keresnének ezekre...
Isten teremtette az eget és a földet, és mindent, ami bennük van. Isten kinyilatkoztatta az embernek a teremtés művét. Tudtunkra adta ezeknek végső elmúlását, és az új eget meg az új földet is kinyilatkoztatta ígéret formájában. Ebből az következik, hogy minden, amit a földön látunk, beleértve a piramisokat is, csakis Istenben nyer értelmet és magyarázatot.
A baj az, hogy mivel az Egyház nem foglalkozik ezzel a témával, ezért az ateista, evolucionista, UFO-hívő emberek szabadon hozakodhatnak elő különbözõ magyarázatokkal, melyek szerint a nagy piramisok egy rég letünt, nagyon fejlett civilizáció alkotásai, vagyis, hogy ezeket földönkívüli lények építették. Az a probléma, hogy ezeknek az elméleteknek gyökere Isten létezésének és teremtő művének tagadása. Ez pedig szöges ellentétben áll a szent hitünkkel...
Ha megvizsgáljuk a gízai nagy piramisokat, akkor észrevehetünk néhány dolgot:
- Ráeszmélünk, hogy nem találjuk azt a bizonyos plátoni ideát. Ez valóban egy csoda, és méltán a világ hét csodájának egyike. Emberi szemszögből, ezeknek nem is szabadna létezniük.... Pláton szerint, valami akkor létezhet, ha előbb megvan annak az ideája. Itt egy emberi ideára lenne szükség, ami viszont nincs meg, mert ki tudta volna ezeket kigondolni.
- A másik probléma az, hogy miként építették meg ezeket a piramisokat? Miként, de főleg minek? Ma mindenki arról filozófál, hogy miképpen építhették meg a piramisokat, de arról nem gondolkodik el senki komolyan, hogy vajon miért építették. Milyen célból épültek a nagy piramisok? Ha valaki elhiszi, hogy ezek királyi sírhelynek épültek, akkor az naiv.
Ezekre a kérdésekre keresve a választ, három fontos következtetésre jutottam:
1). A Gízai nagy piramisokat be kell, és be is lehet tájolni a Teremtés könyvének eseményeibe;
2). A Gízai nagy piramisok megértéséhez globálisan kell szemlélni a világon feltárt megalitikus alkotásokat;
3). A megalitikus alkotásoknak van egy történelem előtti időszaka, amiután minden épitkezés kisebb, silányabb és emberibb lett.
A továbbiakban kifejtve:
1). Ma a kutatók általánosan egyetértenek abban, hogy a Gízai piramisokat K.e. 2600-2500 körül építették. Ha felállítjuk a nemzetségi táblázatot Ádámtól Ábrahámig, akkor észrevehetjük, hogy a nagy piramisok építése kb. 50-100 évvel az özönvíz előtt történhetett. Ez az az időszak, amikor annyira elterjedt a bűn a földön, hogy Isten özönvízzel törölte el az akkori világot (Ter 6:5-7; 13-14).
Láthatjuk, hogy időrendileg, a szentírásban, az özönvízet Isten fiainak házasodása előzte meg (Ter 6:1-4). Tehát az Isten fiai, akik angyalok voltak, azaz a bukott angyalok, leszálltak a földre, asszonyokat vettek maguknak és gyermekeket nemzettek. Ezek lettek az óriások, az ősi idők titánjai, a híres-neves harcosok. Ez az oka annak a nagy romlásnak, a bűn elterjedésének, ami aztán az özönvíz kataklizmájához vezetett.
Megfigyelhetjük a középső piramison, hogy fent a csúcs alatt megmaradt a burkolata. Ez a Hefré (Khefre) piramis eredetileg teljesen simára volt burkolva megfelelő szögbe vágott kövekkel. A burkolat, fent a csúcs alatt, ma is szilárdan áll, bizonyos tartó ékeken. Erre azt állítják a tudósok, hogy a burkolatot a helyi lakósok hordták el az idők folyamán. Ezt én nem hiszem el, több okból sem: A helyi lakósok mindig is halálosan féltek az egyiptomi istenektől, a fáráók átkától. Szerintem nem mertek volna hozzányúlni a piramishoz, hogy megbontsák annak burkolatát. K.u. 800 körül, csak a muszlim kalifa parancsára mertek betörni a nagy piramisba. A muszlimok, az ő Allah-juk dicsőségére, mindig is megvetették az ősi egyiptomi kulturát. Másodsorban, megfigyelhetjük, hogy a piramis éleinél több burkolat hiányzik, mint a piramis oldalainál. Ez viszont nem logikus, és nem praktikus. Ha valaki ilyen nehéz körülmények között, a magasban, ekkora köveket szabadít ki, akkor inkább középen kellett volna dolgoznia, mint a piramis éleinél. Ugyanakkor, ha azt feltételezzük, hogy az özönvíz hullámai csapdosták a burkolat köveit, akkor normális, hogy a hullámok inkább súlytották és mosták le a piramis sarkait, mint az odalainak közepét. Ehez csak még annyit, hogy a nagy piramis soha nem volt befejezve. Hiányos a csúcsa és félbe van maradva. A nagy piramist soha sem fejezték be teljesen...
Megfigyelhetjük, hogy mindkét nagy piramisnak van egy isteni jellegzetessége: A Hufu piramisnak valójában nem négy oldala van, hanem nyolc. Mind a négy oldala ketté van osztva középen, egy enyhén befelé lejtő dőléssel. A Hefré piramis pedig, hihetelen munkával, elegánsan simára lett burkolva. Mindkét megoldás annyira kiváló, építészeti szempontból, hogy a mai ember is csak pislog ezek előtt. Ezeket szerintem azért építették így, hogy minden idők emberének üzenjenek: Ezt mi csináltuk ti pornép...
Ehez a teljesítményhez mi hozzá se tudunk szagolni még ma sem. Ha valaki csempézett már fürdőszobát, az tudja, hogy még az egyforma méretű csempékkel is, pár méter hosszúságban, mennyire kell vigyázni a vízszintre, meg a hézagokra. Ha nem vigyáz az ember, akkor a sorok elcsúsznak, és akkor nagyon rosszul néz ki a burkolat. Akkor hát, a nagy piramisoknál nem csak arról van szó, hogy miként termelték ki a kőtömböket, hogyan rakták fel azokat a helyükre, hanem arról is, hogy az eltérő méretű és formájú kőtömböket hogyan találtatták össze úgy, hogy mindig tartották a sorok vízszintjét, a méreteket, meg a szögeket. Ráadásul, még az enyhe dőlést is adtak a nagy piramis oldalainak, a közepvonal felé, amellyel ketté osztották az oldalak háromszögét. És mindezt 10-15 tömb/ perc sebességgel csinálták meg allítólag... Ez, egy józan ész szerint, nem lehet emberi munka...
2). Miközben figyelgettem a világban található különféle megalitikus épitményeket, egy különös dologra lettem figyelmes a krimeai Szocsi környékén található dolmeneknél. A finomabb kivitelezésű dolmenek elején mindig van egy kerek lyuk. Olyanok, mintha a dolmen egy víztározó szemközti fala lenne, a lyuk pedig kifolyó a felgyült víz számára. Tehát az a lyuk azért van, hogy valami folyékony szubsztancia közlekedjen rajta keresztül...
De mire valók a dolmenek? Ha jól megfigyeljük, akkor megérezzük, hogy azok misztikusak, mintha egyfajta síremlékek lennének. Ott valaki meghalt, és annak emlékére emelték ezt az építményt. De miféle teremtményeknek emelhették a dolmeneket? Nem véletlenül az óriásoknak, a régi idők híres-neves harcosainak (Ter 6:4)?
Tegyük fel, hogy ott esett el egy óriás a harcban, akit agyonütött egy zúduló kő, amelyet az ellenséges óriások hajítottak. Tudjuk Énok könyvéből, hogy Isten ellenségeskedést szerzett közöttük, és hogy ölték egymást. Egy ilyen óriásnak a kb. 4-6 m vagy 8-10 m hosszú holttestét nehéz lett volna eltemetni, ezért hát kövekre elégették. Lehet, hogy innen származik a későbbi pogány népek vezéreinek elégetési szertartása is. És arra a helyre, ahol elesett az óriás és elhamvasztották, emeltek egy dolment.
Mivelhogy a testben született kóborló szellem visszatér csontjaihoz, ott keresték a találkozást az elhúnyt lelkével, és ott idézték meg az óriás lelkét. Az óriások angyalivadékok voltak, tehát tudták, hogy a szellemek nem képesek a kősziklán áthatolni. Ezért aztán, hogy bejuthasson a szellem a hajlékába, egy kerek lyukat vágtak a dolmen elejére. Ma is figyelmeztetnek Oroszországban, hogy ne nagyon járkáljanak az emberek a dolmenek környékén...
Innen jött az a gondolat, hogy a szellemek nem tudnak áthatolni a kősziklákon. Nahát akkor keressük meg ennek jelenségnek nyomait máshol is...
Olvashatjuk Énok könyvében, hogy Azazel főangyalt nagy sziklák alá zárták egy vájatban, a sivatagban, mert bűnös dolgokat tanított az embereknek (Énok k. 10.4;5). A Szakkarai szerapeumban olyan kőládák vannak, amelyekben semmit se találtak. Kb. 70-100 tonnás kődobozok, tetővel ellátva, és a tető csakis annak a kőtömbnek a felső szelete lehetett. Azoknak tökéletesen kellett illeniük egymáshoz. Van olyan elrontott kődoboz, amelyiknél nem sikeredett a fedél levágása, és el van hagyva. Ezek a kődobozok teljesen üresek voltak, pedig azt gondolták, hogy az Ápisz bikákat találják meg bennük. Állítólag az egyik ilyen kődobozban apróra tört csontokat találtak kátrányba öntve. Tehát ebből arra következtetek, hogy a Szakkarai szerapeum kődobozai börtönnek lettek szánva, odalent, a föld színe alatt. Ide rekeszthették be az esküszegő bukott angyal szellemét, vagy tán az óriások gonosz szellemeit is. Azazel esete, meg a Szakkarai szerapeum kődobozai is, a dolmeneknél alkotott véleményemet támasztják alá, miszerint a szellemek, vagyis a gonosz lelkek, nem tudnak a kősziklán áthatolni...
A királyi kamrában látható kőláda világosan mutatja, hogy oda egy testet fektettek be valamikor. De az tényleg egy halottnak a teste volt, vagy talán csak egy tetszhalott élő teste? Miért építettek volna ekkora kőhalmot egy test fölé? És miért volt szüksége ennek a testnek lélekjáratra, hogy kijárata legyen a külvilághoz?...
Csak egy magyarázatot találtam erre. A test, amely abban a ládába feküdt, a királyi kamrában, egy bukott angyal magára szedett teste lehetett. Énok könyéből tudni, de a (Ter 6:1-4)-ből is, hogy Isten fiai testet tudtak szedni magukra a levegőégből. Ez a test, habár szellemi test volt, nem volt része a természetüknek, mert az angyalok tisztán szellemi teremtmények. Amikor a bukott angyalok véghezvitték harmadik lázadásukat és feleségeket vettek maguknak a földön, akkor visszaéltek a hatalmukkal, amit Istentől kaptak. Ebből gondolhatjuk, hogy Isten megvonta tőlük ezt a hatalmat, és nem tudtak újabb testet szedni magukra. Tehát, amikor a bukott angyalok elhagyták az egeket, azzal a testtel maradtak, amelyet utoljára magukra szedtek. Innentől már világos, hogy miért kellett annyira vigyázniuk a magukra szedett testükre, akárcsak a halandó embereknek.
Ha a bukott angyaloknak ilyen pótolhatatlan lett az avatar-juk, akkor arra nagyon kellett vigyázniuk. Miért kellett vigyázniuk? Mert a bukott angyalok tisztán szellemi lények, akiknek a test csak egy kabát, egy teher, és vágytak arra, hogy szabadon, testen kívül kószáljanak a levegőégben. Ugyanakkor a szellemi világba, a mennybe is visszakivánkoztak. Ezidő alatt a testük, a testet éltető életerő által, tetszhalott állapotban maradt, és egyfajta kómában vegetált. Mármost, az így nyugovó angyali test két veszélynek volt kitéve: hogy valaki bosszúból elpusztítja, vagy, hogy valamilyen kósza szellem, megszállva azt, birtokába veszi. Mivel a bukott angyalok igen gonoszak voltak, bármelyik alattvaló szivesen elpusztította volna a testüket. Ugyanakkor, mivel ekkorra már sok meghalt óriás gonosz lelke kóborolt a levegőégben, hamar megszállhatták volna a védtelen, elhagyott testet. Minderre megoldás lehetett, hogy építenek egy nagyon vastag falú kőházat, ahol biztonságosan otthagyhatják testüket...
Eképpen, a bukott angyal belefeküdt a királyi kamra kőládájába, majd a lélekjáraton keresztül elhagyta a testét, meg a kőpiramist. Utána, a bukott angyal a társai, bezárták a lélekjáratot a rézfogantyus kőlapokkal. Az elnyúgodott szellemi testet a többi bukott angyal őrizte, az ördögi esküszövetségük szerint. Ebből kifolyólag, a piramisok irányultságát és a lékekjáratok csillagokra való mutatását, nem a piramis belsejéből az ég felé kell értelmezni, hanem pont fordítva. A piramis tájoltsága arra szolgálhatott, hogy a szellemi világból az anyagi világűrbe bárhol belépő szellem, a csillagok állásából rögtön tudja, hogy hová kell leszálnia a gondolat sebességével. Így aztán egy pillanat alatt ott teremhetett a piramis bejáratánál, hogy majd a lélekjáraton keresztül a testébe szálljon...
A lélekjáratot érthetetlen módon elzárták olyan kőlapokkal, amelyek tökéletesen illenek a járatokba és bronzfogantyukkal vannak ellátva. Senki sem érti, hogy miként rakták be azokat a kőlapokat és milyen célt szolgáltak. Itt szerintem egy ördögi tudományról lehet szó, ami meghaladja az emberi felfogást, és a kőfedél, mint valami szivacs, engedelmesen csúszott be a helyére. A lélekjáratokat a gonosz esküvel egybekötött angyalok őrizték, nyitották meg, vagy zárták be, vigyázva vezetőjük, társuk ott nyugovó testére. Ezt az esküt meglehet, hogy egyszer valaki megszegte, mert a Szakkarai szerapeum egyik kőládájába csontokat találtak szurokba öntve. Ott az történhetett, hogy egy áruló szellem testét megsemmisítették meg, és a szellemmel együtt a kőládaba zárták...
Valamikor, sok évvel ezelőtt, láttam a tévében egy adást az egyiptomi ásatásokról. Ha jól emlékszem, akkor egy bizonyos német arheológusról volt szó, aki sírokat fedezett fel. Találtak egy kőszarkofágot is, amelyet az egyik végén nyitották meg, nem a tetején. A szarkofág ünnepélyes felnyitását a felfedező végezte el az egyiptomi kulturminiszter jelenlétében. Amikor a felfedező megnyitotta a kőládát, bebújt a lámpájával a kőládába. Ekkor hirtelen visszahőkölt teljesen elfehéredett arccal, némán és kimeredt szemekkel. Akármit kérdeztek tőle, nem tudott válaszolni. Később orvoshoz vitték és kezelni kezdték, de az állapota nem javult. Utána hazavitték Európába, ahol rövid időn után meghalt. Ekkor szerintem az történhetett, hogy a kőládába egy gonosz lélek volt bezárva. Amikor megnyitotta és belebújt, akkor szembetalálta magát a dühödt démonnal. A démon ekkor azonnal rászállt, és elemésztve testének életerejét, megölte őt. Ezek a démonok a DNS szintjén ártnak, ahol a lélek egyesül a testtel. Belegondni is rossz, hogy amikor Auguste Mariette az Ápisz bikákat keresve berobbantotta Szakkaránál az alagútakat, felrobbantotta és megnyitotta a kőládákat, hány démont szabadított ki. Ezek a kiszabadult démonok sokakat megtámadhatnak, és a védteleneket meg is ölhetik...
Ha a piramisok köveinek számát tekintjük, és a megépítésük időtartalmát, akkor könnyen kiszámítható, hogy maxim minden 15 percben egy kőtömbnek a helyére kellett kerülnie. Ebben az időben benne van a kő kifejtése, kifaragása, szállítása, kiválasztása és helyére rakása. Szóval, ott bizony nem aludtak...
Tudom, hogy feltárták az ott dolgozó munkások site-jait, de ki tudja, hogy azok melyik korból valók. Lehet, hogy azok már az özönvíz utáni épitkezések site-jai. Ezek nem tesznek különbséget az özönvíz előtti és az özönvíz utáni korszakok között. A feladat nehézsége, elvégzésének sebessége, arra enged következtetni, hogy a munka nehezét inkább a bukott angyalok végezték. Az óriások és az emberek csak a fejtésben, meg a kövek faragásában segítkezhettek. Érdemes lenne megvizsgálni a Yonaguni szigetnél talált tenger alatti alakzatokat, mint kőfejtéseket. Valami ilyen lehetett a piramisok kőtömbjeinek bányája is. Itt is kőtömböket fejthettek ki, majd később, az özönvíz kataklizmájában, ez a hely víz alá kerülhetett...
A bukott angyalok, a szellemi erejük által, nagy gyorsasággal törhették vagy szelhették a köveket. Az ő szemeik lehettek a lézerek, amelyek a szinteket, a méreteket és a szögeket mérték. A hangjuk ereje lehetett az az erő, amely a kőtömböket, levitálva, a helyére szállította és rakta. Az piramis építményének szerkezete titok lehetett az órisok és emberek előtt is, hogy később oda be ne juthassanak...
Továbbá az is kérdés, hogy a piramisok különleges szerkezete, formája, stb, az angyalok titkos tudománya által, alkalmas volt-e a halottak feltamasztására, vagy a levegőég energiáinak befogására. T.i. Egyiptomban altalános volt a mumifikálás kultusza a feltámadás reményében. Még a templomokban ábrázolt óriások is gyakran befáslizva vannak ábrázolva. Ugyanakkor, Tesláról is tudni, hogy hitt a piramisok energetikai működésében. A Denderai templom elektródás ábrázolásról és a djed oszlopokról külön elméletek léteznek...
3). Már sokan megfigyelték, hogy a megalitikus alkotások ellene mondanak a tudósok által meghatározott korszakoknak: kőkorszak, bronzkorszak, vaskorszak, stb. Amikor a kőkorszak volt, vagy a bronzkorszak, hatalmas, kifinomult építményeket hoztak létre, és amikor vaskorszak lett, az általunk ismert ókor, akkor már csak silányabb, kisebb építményeket tudtak építeni. Gyakran az új és a silány, a régire és megalitikusra épült. Egyik felől fejlődött az emberiség, és másik felől visszafejlődtek az alkotások? Nincs itt valami huncutság?...
Roppant érdekes, hogy ha találnak valami szöszt, ami bizonyítani látszik az evolucionizmust, akkor minden mikroszkóppal és laboratoriummal rászállnak, de a Yonaguni kőzetek-ről, meg a Gornaya Shoria megalitikus kövek-ről mélyen hallgatnak, vagy nevetségesen kimagyarázzák. Minden kérdésre odadobnak egy zavaros magyarázatot, mintha az emberek óvódások lennének. A lényeg, hogy az özönvíz meg az óriások nem kerülhetnek szóba, mert az a szentírásban benne van. Aki ezekre hivatkozik, az nem tudós, hanem valamiféle para, alternatív eléletet gyártó és összesküvés elméletek terjesztője...
Érdekes módon, ezek a megalitikus alkotások egyszer, régen, létrejöttek, és utána kihalttá váltak. Többé már nem építettek ilyeneket. Hasonlóképpen az óriások is: egykor éltek, amikor Isten fiai bementek az asszonyokhoz és gyerekeket nemzettek, és még utána később is, de aztán kihaltak...
(Ter 6:4) Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.
Tehát, világos, hogy az egyiptomi nagy piramisok és a többi megalitikus alkotások, ezzel a korszakkal vannak kapcsolatban.
Következtetések
A lényeges kérdésekre vannak válaszok:
- A nagy piramisokat a bukott angyalok építették;
- A piramisok építésénél óriások is, meg az emberek is dolgoztak;
- A piramis szerkezete titkos volt az óriások és az emberek előtt;
- A királyi kamra a szellemben koborló angyal felvett testének őrzőhelye volt;
- Az angyal nyugovó teste a kőladában feküdt, míg a szellem az égben kószált;
- A bukott angyalok óvtak testüket az óriasoktól, meg az emberektől, vagy azok kóborló lelkeitől, nehogy elpusztítsák vagy megszállják azt;
- Az angyal, hátrahagyva a magára szedett testét, mint szellemi lény, a lélekjáraton át távózott és jött vissza;
- A nyugovó testet őrző angyalok azonnal bezárták a lélekjáratot, és szigorúan őrizték társuk pihenő testét;
- A szellemvilágban, a világűrben, vagy a levegőégben kószáló bukott angyal, a csillagok segítségével, villámgyorsan visszatalált a piramishoz, és a lélekjáraton keresztül az ő hátrahagyott szellemi testéhez;
- Ahogyan egy gonosz lékek meg tud szállni egy testet, vagy a lélek is vissza tud térni a testbe, úgy az is elképzelhető, hogy a kiralyi kamrát is, bizonyos rituálékkal, halottak feltámasztására is használták.
Bizonyára lesz majd olyan olvasó, aki mindezeket fantazmagórianak fogja tekinteni. Lesz olyan is, aki azt mondja, hogy ennek semmi köze a katolikus keresztény hithez. A kérdésem az, hogy akkor mit tegyünk... Húnyjuk be a szemünket, higgyünk az egyiptológusok meséiben, vagy higgyünk valami földönkívüli civilizációkban?...
Uram Jézus, Te elküldted nekünk a Szentlelket, az értelem, a tudomány és a bölcsesség lelkét. Világosítsd meg szívünket és vesénket, hogy értelmes hívők legyünk. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése