IV. Puto sic: A Sátán országa

A Sátán létezése

Kell-e beszélni a Sátánról? Van-e a Sátánnak országa? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

A Sátán tisztán szellemi teremtmény, ki angyalnak teremtetett, de elbukott, mert föllázadt Isten ellen és elszakadt tőle. A Sátán, ugyanakkor gyűjtőfogalom is lehet, mely megnevezi a bukott angyalok seregét, akiket ördögöknek is neveznek. Ebbe gyakran beleértik a tisztátalan, gonosz lelkeket is, melyek a bukott angyalok ivadékainak lelkei, akik testben éltek korábban és elkárhoztak. Ezek azok, akik testbe kivánkoznak vissza, mert testben születtek, és megszállhatják az élőlények testét (Mt 12:44)...

Egyszer egy lelkiségi  közösségben megtapasztaltam a gonosz lélek látható jelenlétét egy szabadító imaszolgálat által, amelyet egy megszállott asszonyon végeztünk. Gondolkodtam, hogy megosszam-e ezt a tapasztalatomat szélesebb körben, ezért tanácsot kértem egy tapasztaltabb testvértől. Ő azt mondta, hogy nekünk nem az ördögnek kell reklámot csinálnunk, hanem az Úr Jézus Krisztusról kell tanuságot tegyünk. Megvizsgáltam magamban a véleményét, de nem találtam helyesnek...

Megfigyeltem a szentmiséken, hogy a prédikációkban csak ritkán esik szó a Sátánról. Leginkább Isten szeretetéről és a hit-erkölcsi dolgokról prédikálnak. Ha szó is esik a gonoszról, akkor azt valamilyen homályos, személytelen rossznak mutatják be, amit ördögnek is neveznek. Persze, tisztelet a kivétel, van olyan pap is, aki jártas az okkultizmus területén, és okítja a népet... De a hétköznapokban az emberek legtöbbször nem hiszik el, hogy az ördög valóságos személy, hanem valamilyen negatív energiákról beszélnek. Erre mondta aztán valaki, hogy aki nem hisz a Sátánban, mint valóságos személyben, vagyis nem hisz az ördög létezésében, az az evangéliumokban sem hisz. Hát igen... Ha nincs ördög, akkor áteredő bűn sincs, és akkor nem is kell a megvátás. És persze, megtérnie sem kell az embernek (Mt 4:17), mert nincs is bűne. Ezért kényelmesebb eltüntetni a Sátánt, és tagadni a bűnt...

Van-e a Sátánnak országa a földön? Igen, van... Hiszen maga az Úr Jézus mondta, hogy országa van a Sátánnak és, hogy ő ennek a világnak a fejedelme. A Sátán annyira úrnak képzeli magát ebben a világban, hogy még az Úr Jézustól is azt kérte, hogy boruljon le előtte és imádja őt...

(Mt 12:16) Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, akkor meghasonlott önmagával: hogyan maradhat fenn így az országa?

(Jn 14:30) Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ Fejedelme. Fölöttem nincs hatalma.

(Mt 4:8-9) Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.

Ma is vannak olyan eltévelyedett krisztuskövetők, papok és világiak, akik azt gondolják, hogy a Sátán, az Isten ellen folytatott harcában győzedelmeskedhet. Ezek az emberek az okkultizmussal, a fehér és fekete mágiával, az ödögöt szolgálják...

Az Sátán országának alapítása

A Sátán akkor alapította országát a földön, amikor a harmadik lázadásában úgy döntött, hogy elhagyja az egeket, és leszáll a földre. Kezdetben az angyalok állandóan jelen voltak a földön az emberek között. Ő voltak a Virrasztók, a vigyázók... Mint valami ajtón keresztül (Mt 25:10), úgy léptek be ebbe a világba a szellemi dimenzióból, egyfajta levegőből magukra szedett testben, ahogyan azt a dél-amerikai indiánok is megjelenítették a megalitikus alkotásaikban. Az volt a feladatuk, hogy vigyázzanak az első emberekre, és őrizzék őket. Énok, az ő könyvében, "virrasztók"-nak nevezi ezeket. A visszasztók egy része, látva, hogy az emberek leányai szépek, majdnemhogy angyaliak, megkívánták őket (Ter 6:2; 1Kor 11:10). Elhatározták, hogy feleségeket vesznek maguknak közülük, akárcsak az emberek, és gyerekeket nemzenek (Ter 6:3). Ezért hát elhagyták örök lakhelyüket, halhatatlanságuk helyét, és leszálltak a földre...

(Júd 1:6) Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva a nagy nap ítéletére.

(Ter 6:1-4) Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek, látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiválasztottak maguknak. Akkor ezt mondta az ÚR: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test! Legyen az életkora százhúsz esztendő! Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is –, óriások éltek a földön. Ők voltak az ősidők nagy hírű vitézei.

Úgy gondolom, hogy ezt az eseményt örökítették meg az egyiptomi Dendera templom mennyezetén, és ábrázolták azt, ahogyan az istenek, a felső vizeken, csónakokban szállnak alá a földre...

Mivelhogy az emberek kezdetben Édentől keletre, vagyis a Tigris és az Eufrátesz környékén szaporodtak el, ezért a Sátán országát is először itt kell keresnünk. Rengeteg summér kőalkotás tanuskodik erről az időszakról. Hatalmas, erős lényeket láthatunk szárnyakkal ábrázolva, vagy oroszlánokkal, és valami különös, fogantyus tárgyat tartanak a kezükben. Sokan anunnakik-ről beszélnek, istenségekről, és mindenféle mitológiákról...

A bukott angyalok, akik elhagyták a mennyet, Énok könyvének 6.6. verse szerint, a Hermon hegyén gyűltek össze, mintegy kétszázan. Itt eskűvel kötötték egybe magukat, hogy mindvégig kitartanak lázadásukban. Ezért van az, hogy az Úr Jézus megtiltott tanítványainak mindenféle eskütételt (Mt 5:34; Jak 5:12). A Hermon hegye Izrael északi határán van, ezért van az, hogy a gonosz északról jön. Az Egyház jelkép rendszerében az észak a Sátán birodalmának, a sötétség és a halál, a kárhozott lelkek országának iránya... 

A továbbiakban, a Sátán északon, Libanonba rakta le a szentélyét, a Baalbek templom megépítésével. Baál temploma és kultusza végigkisérte az egész ókort. A pogány népek itt hódoltak az ördögnek, folyamatosan építve Baál templomát, generációkon keresztül...

A bukott angyalok Járed idejében szálltak le a földre, kb. K.e. 3500-ban. Énok Járednek, az ő apjának házában, és nagyapja, Mahalaleel házában készült küldetésére. Énok megtanult írni-olvasni, és azt a küldetést kapta, hogy elvigye Isten üzenetét és ítéletét a bukott angyaloknak. Miután elvégezte küldetését, Énok nem halt meg, hanem 365 éves korában elragadtatott az égbe Istenhez (Ter 5:23; Zsid 11:5).

A bukott angyalok megtanítottak az embereknek egy csomó olyan dolgot, amit nem kellett volna  tudniuk. Különösen Azazel bizonyúlt nagyon gonosznak, mert ő tanította meg az embereket a fegyverek készítésére. Ezért aztán Rafael arkangyal, Isten parancsára, sziklák alá zárta Azazelt a pusztában. Rafael a Tóbiás könyvében is megkötözött egy démont (Tób 8:3)... Ugyanakkor, a szentírásban is olvashatjuk, hogy Izrael papjai Azazelhez, a pusztába küldték ki a bűnbakot (Lev 16:8-26)...

Később, az ördög Egyiptomba helyezte székhelyét, és ivadékaival, az óriásokkal, sok templomot és egyébb megalitikus komplexust hozott létre, mint pl. a Luxor, Karnak, Abu-Simbel, a Gízai piramisok, a Sakkarai Szerapeum, stb. Akkor a bukott angyalok és az óriások egy igen gonosz világot hoztak létre, amelyben az emberek rabszolgák voltak, és folyton robotoltak. Az emberek legkisebb engedetlensége is azonnali halált jelentett. A kivégzéseket az óriás ivadékok hajtották végre helyben, buzogánnyal loccsantva ki az emberek agyvelejét...

A Sátán országának terjedelme

Úgy tűnik, hogy a Sátán országának kinduló pontja a Hermon hegye volt, a spirituális központja Baalbek, és a fizikai uralmának kezdete Káldea. Onnan terjedt át aztán egésszen Egyiptomig, sőt a felső Egyiptomig is. Később a Sátán kiterjesztette uralmát az egész földre, és szellemileg hatalma alá vonta az egész emberiséget. Az egész világ a Sátan hatalma alá került, és teljes szellemi sötétség uralkodott a földön. Ebbe a sötétségbe jött el az Úr Jézus (Mt 4:16), a világ világossága, hogy lerombolja az ördög munkáit (1Ján 3:8)...

(Mt 4:15-16) „Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek.”

(1Ján 3:8) Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja.

A Sátán országát az istenek, vagyis a bukott angyalok, a félistenek, vagyis az óriások (az angyalok ivadékai) és az emberek lakták. A bukott angyalok, akik az istenek voltak, feleségeket vettek maguknak az emberek leányai közül, bementek hozzájuk, és gyerekeket nemzettek. Ezek a gyerekek korcsok lettek, a régi idők óriásai. 

Az angyalok szellemi természetének és az emberek anyagi természetének keveréke egy olyan tisztátalan korcs fajt hozott létre, amely fizikailag igen nagy termetet és erőt eredményezett, de ugyanakkor, egy nagyon gonosz lelki természetet is. Isten megüzente Énok által a bukott angyaloknak, hogy nincs kegyelem ezeknek a korcs fattyaknak, paráznaságuk gyümölcsének. 

Ezeknek az óriásoknak, akik az ősi idők híres-neves hősei voltak, igencsak tragikus sors jutott. Folyton egymás ellen háborúztak, gyilkolták és pusztították egymást. Haláluk után pedig nincs üdvösségük, hanem lehullanak a pokolra, mert tisztátalan, gonosz lelkek. Az óriások kb. K.e. 3500-tól, K.e. 1000-ig éltek a földön. A legutolsó óriás család, mely dokumentálva van az írásokban, az Góliátnak és testvéreinek családja, kik Dávid idejében éltek (1Sám 17:4; 1Krón 20:5)...

Az óriások idejében jött létre a rabszolgatartás és a fajtalanság. Mivelhogy az óriásoknak igen nagyok voltak a fizikai szükségletei, amelyet gyakran nehezen tudtak kielégíteni, befogták az embereket rabszolgáknak, hogy szolgálják őket élelemmel és ruházattal. Ugyanakkor, a sokasodó óriásoknak gondjuk lehetett a párkereséssel, a házasodással és a szexuális igényeik kielégítésével. Ezért aztán hamar elterjedt körükben a mindenféle fajtalanság, és elkezdődött a harc a szükségleteik kielégítéséért. A szükség miatt öltek, pusztítottak, és mindent felfaltak. Sőt, ha kellett, egymást is felfalták, és a vért is megitták. A legnagyobb és legerősebb óriások uralkodtak fölöttük, és ők döntöttek a javak elosztásáról. Ezek voltak Egyiptom első óriás királyai, akiket az óriási méretű szobrok ábrázolnak...

A Sátán országának romlása

Az óriások szaporodása és a Sátán országának megalitikus épitkezései, igencsak megterhelték a földet. Az emberek szüntelenül robotoltak, és az erőszakos halál mindennapos volt. Az óriások bejárták az akkor még egytömbbű földet Costa Rica térségétől az Uralig, és a Krímtől egésszen Japánig. Nagy kőgolyókkal edzettek és versenyeztek, küzdöttek egymás ellen, és folyton csak öltek. Háborúztak a javakért és mindent felemésztettek. Olyan nagy lett a terhük a földön, hogy az egész emberi nem veszélybe került. Talán ez is volt a gonosznak terve, hogy ne maradjon valóságos ember a földön, akitől megtestesülhetett volna az örök Ige (Jn 1:14). A valóságos emberi természet, és a gének megőrzésének fontosságát abból is láthatjuk, hogy Izsák és Jákób nem akárhonnan vettek maguknak feleséget, hanem csakis a rokonaiktól Mezopotámiából (Ter 24:4), akiknek testi és szellemi integritását biztosra vették...

Ezekben a nehéz időkben jött aztán a döntés, hogy Isten özönvízzel sújtja a földet. Isten kiválasztotta Noét és családját, mint az új világ igaz és tiszta magját, és megmentette őket a vizek pusztításától. A bárka ajtaját bezárta az Úr angyala (Ter 7:16), és az özönvíz belepte az egész akkori világot. A föld közepe táján, ahol a Sátan országa állt, a víz állása kb. 100 m magas lehetett, ahogyan azt a gizai középső piramis burkolata is mutatja. Az egytömbbű föld akkor kettészakadt észak és dél irányában (Afrika-Amerika vonalán), majd a keleti rész szétnyílt három darabban. A földtömbök csúszásai és fordulásai gyűrődéseket hoztak létre, és kiemelkedtek a nagy hegyek meg a halmok (pl. az Andok, a Himalája, stb). Az istenek szétrebbentek, az óriások a magaslatok és a föld szélei felé menekültek, és az emberek meg az állatok elpusztultak...

Az özönvíz visszavonulása is igen sok földmozgással járhatott. A vizek tengernyi mennyiségben folytak ide meg oda, mígnem a föld üregei el nem nyelték azokat. Ezek a vízmozgások gyorsan kimosták a talajt, létrehozva a nagy sziklákat, meg a kanyonokat. A növényzet eltünt, csak a nagyobb fák maradtak meg, és mindent iszap borított be. Az iszap hónapok alatt megszilárdult, és bizonyos kémiai reakciók által hamar szilard kővé változott. Ebben az iszapban ténykedtek az özönvizet túlélő óriások. Lábnyomaik és szekereik nyomai ma is ott vannak a sziklákban. Először a talaj puha volt, aztán majd megkövesedett, és eközben a köveket ugyanazok a szekerek horzsolták amelyek a nyomokat préselték. Tehát a kőzet nem évmilliók alatt jött létre, hanem hónapok, vagy néhány év alatt... De ekkor az óriásoknak már nem volt mit enniük, és emberek sem voltak, kik nekik szolgáljanak. Nagy éhinség jött az óriásokra, akik egyre ádázabban harcoltak a túlélésért. Ekkor egymást falták fel, és létrejött a kanibalizmus...

Az özönvíz után az emberek ismét elszaporodtak, valahol a mai Törökország és Szíria környékén. Később aztán ismét levonultak Káldea környékére, ahol korábban is éltek. Ekkorra az óriások már elveszítették hatalmukat, és az emberek, erőre kapva, megsokasodtak. 

Amint az Úr angyalai óvták Noét meg családját, úgy óvták az új világ embereit is, hogy megerősödjenek. De a Sátán ismét rávette az embert, hogy istenítse önmagát, és, hogy égig érő tornyot építsen. Az emberek nagy nemzetté akartak lenni, és elkezdték építeni a Bábel tornyát (Ter 11:4). Ekkor Isten közbelépett, és összezavarta a nyelveket. 

Az emberek egy szép reggel arra ébredtek, hogy csupán a saját sátoraljuk nyelvét ismerik, de a szomszéd család sátrának nyelvét nem. Nagy volt ekkor a zavarodottság... Ez Péleg idejében történt, kb. K.e. 2200-2000 körül, mert az ő idejében osztották szét a földet (Ter 10:25). Azért kellett a földet szétosztani, hogy a különbőző nyelvű törzsek külön tudjanak gazdálkodni. Péleg idejétől kezdve ismét megfeleződött az ember élettartama. A nemzetségi táblázat szerint, a kezdeti, majdnem 1000 év élettartamból, kevesebb mint 500 év lett az özönvíz után, és kevesebb, mint 250 év lett a bábeli zűrzavar után.

A továbbiakban, a Sátán újra Egyiptomba építette fel országát. Az emberek visszatértek az ősi, egyiptomi komplexusokba, és a Sátán irányítása alatt újra benépesítették Egyiptomot. Az egyiptomi fáráók istenek lettek, ráfaragtatták történetüket a korábbi faragásokra, és az egyiptomi papság megtanulta a Sátántól és démonaitól az okkult tudonmányokat meg a varázslásokat...

Később, Isten Egyiptomban sújtotta a Sátán országát, amikor kivezette a zsidókat Mózes által, nagy jelekkel és csodákkal. Ekkor Isten megverte Egyiptomot és annak minden istenét (Kiv 12:12). Izráel népének a Kánaán földjén való letelepedésével, és Izrael megalakulásával, létrejött az első sziget a földön, mely Istennek lett lefoglalva. 

Ezután a Sátán a görögökhöz költözött, és Pergamonba rakta le székhelyét (Jel 2:13), ahová a Zeus oltárát építették. A görög mitológia nem más, mint a bukott angyalok és azok ivadékainak legendái. A pergamoni Zeus oltárt később a német arheológusok feltárták és Berlinbe vitték, ahol felújították, és a Pergamonmuseumba kiállították. Ezért aztán, valószínűleg, a Sátán egy ideig Németorszagban került uralomra, és két világégést is okozott...

Az idők teljességében, Isten egyszülött Fia, az Úr Jézus Krisztus, Isten ujjával (Lk 11:20), vagyis a Szentlélek erejével űzte ki az ördögöket Izraelben. Ezután, az apostolok nyomában, az Egyház terjedésével, a Sátán országa egyre inkább hanyatlott Kis-Ázsiában és Európában, mígnem a Római Birodalom által, Konsztantin császár ideje alatt, Isten országa szét nem terjedt az akkori világban. 

Nursziai Szent Benedek és a népvándorlások ideje után, a Sátán országának már nem volt helye az óvilágban, és így, ez áttelepedett az amerikai kontinensre. Itt leginkább Mexikó, Bolivia, Peru és Chile területén találhatjuk meg a nyomait. Az itt létrejött megalitikus alkotásokra rányomta a bélyegét a primitívebb indián emberek stílusa. 

Az özönvizet sokan túlélték Amerika, Afrika és Ázsia távolabbi peremein. Ezek a népek megőrizték kulturájukban a nagy özönvíz emlékét. Az amerikai megalitikus kőalkotások pedig messze elmaradtak az egyiptomi alkotásoktól, mert azok inkább primitívek és emberiek, mint angyaliak. A bukott angyaloknak ekkor már inkább kellett a szerzett testük öregedésével törődniük, és annak megmentésével foglalkozniuk. Az óriás ivadékok ekkor már nagyon harcoltak az élelemért és a megélhetésért. Háborúztak és szilárd védő kőfalakat építettek. A kőfalak mögül köveket zúdítottak egymásra, mert egy óriást csakis nagy kövek hajításával lehetett megölni. A halott óriásokat pedig megették vagy elégették. 

A Húvét szigete az óriások kanibalizmusáról tanuskodhat. Mivelhogy az özönvíz kataklizmájában az óriások ottrekedtek a Húsvét szigetén, ezért a kényszer rávette őket, hogy egymást felfalják. Gondolom, hogy sorshúzásszerűen egyet-egyet megöltek maguk közül, és elfogyasztották annak húsát. Minden feláldozott óriásnak kőszobrot faragtak a bányában, a szigeten való raboskodásuk ideje alatt, és sorba felállították ezeket. Az utolsó ilyen szobrot már nem tudták kifaragni, hanem ott maradt a bányában...

A Sátán országa levegőégben

A Sátán országának elég hamar megjelent a legnagyobb problémája. Ahogyan az idő telt, úgy kb. A.D. 1000 körül, vagyis K. e. 3000 körül, kezdtek természetes módon meghalni az első asszonyaik, akik az ördögök feleségei voltak, és az első kedvenc ivadékaik, akik az uralkodó óriások voltak. Ezek, a haláluk után, mind lehulltak volna a pokolra. 

Olvashatunk a szentírásban több helyen is az óriások pusztulásáról  és az alvilágban való senyvedésükről (Jób 26:5; Péld 9:18; Iz 14:9; Iz 26:19; Bar 3:26-28). A Sátán, tudva, hogy az ereje véges, és az övéit nem tudja megmenteni, létrehozta a halhatatlanságnak egyfajta alkotmányát. Ez lehetett az egyiptomi Halottak könyve. Ebben határozták meg, hogy kinek a lelkét mentik ki halálakor a pokolba való lehullásatól, és fogadják be a levegőégben tartózkodó seregükbe. Akit nem fogadtak be, az nyomban lezuhant a pokolba...

A Sátán, aki tisztán szellemi teremtmény, gyakran hátrahagyta felvett fizikai testét egyfajta tetszhalott állapotban, hogy csak szellemként kóboroljon a világban. Fizikai testük maradvanyait  szerintem ma néhány perui múzemban láthatjuk, ahová kiállították azokat a különös, elnyújtott koponyákat. Sőt, mivel a Sátán szellemi teremtmény, így visszakívánkozott a mennybe is, Isten színe elé (Jób 2:1). Tehát ma, amikor a Sátán magára szedett teste már elkopott és elpusztult, a Sátán országa leginkább a levegőégben van, ahol a Sátán, angyalaival és az elkárhozott emberi lelkekkel kóborol, hogy ártson a földön élő embereknek...

(Ef 2:1-2) Ti is halottak voltatok vétkeitek és bűneitek következtében, amelyekben azelőtt éltetek a világ szokása szerint, a levegőégben uralkodó fejdelemnek a hatalma alatt. Ez a lélek most a hitetlenség fiaiban dolgozik.

(Ef 6:12) Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.

Erről tanuskodik az az eset is, amikor az Úr Jézus kiűzi az "ördögi légiót" a megszállottból. Azok a gonosz lelkek azért könyörögtek, hogy a disznókba mehessenek és, hogy ne kelljen  alászállniuk a pokolra (Mt 8:32)...

Mára már sok ember lelke, főleg papok és szerzetesek elkárhozott lelke, van a Sátán országában, amely a levegőégben kóborol. Ez lehet az a hely, ahová befogadják a hamis sáfárt is (Lk 16:9), miután az Úr elbocsátja szolgálatából, és ez az a tenger, melynek fövenyére áll a nagy sárkány (Jel 12:18). Ezek az elkárhozott lelkek vágják ki az ember életének fáját (Mt 3:10), amikor az ember rákos beteg lesz, ha a bűnök miatt átadják testét a Sátánnak, hogy a lelke megmeneküljön az életre (1Kor 5:5)... A spontán benső kombusztió jelensége is azt jelzi, hogy egy ördöngős, elkárhozott lelket, elragadott a Sátán, és ölelésében, az ő tüzével, elemésztette a testét...

A Sátán országa az utolsó időkben

A Sátán levettetett a földre (Jel 12:7-8), és nagy haraggal jár körbe, mert tudja, hogy rövid az ő ideje, mígnem elnyeri büntetését és az örök tűzre vetik...

(Jel 12:12) Jaj a földnek és a tengernek, mert hozzátok szállt le az ördög nagy haraggal, s tudja, hogy kevés ideje van!...

Ma a Sátán behálózza az Egyházat és elcsábítja a világ hatalmasait. Ezért van az, hogy egyesek annyi gazdagságot halmozhatnak fel, mint a világ országainak összes vagyona. Ezért van az, hogy az egyház előljarói furcsán beszélnek, különösen viselkednek és fura dokumentumokat adnak ki. Ezért van az, hogy a világban mindent perverz módon megkérdőjeleznek, felrugnak és összezavarnak. A woke, a cancel kultura, a gender ideológia, stb. által mindent összezavarnak. Még nem is olyan régen az emberek elmosolyodtak az olyan kérdéseken, amelyekért ma letámadnak, és ha kell, egyes országokban be is börtönöznek. Ma már annyira összezavarodtak az emberek, hogy szó szerint azt se tudják, hogy fiúk-e vagy lányok... 

A főpapok és a teológusok emberi módon okoskodnak, és különböző fejtegetésekkel magyarázzák a helyzetet. Nincs itt mit magyarázni... A Sátán perverz, és a perverzióra az jellemző, hogy nincs mit rajta magyarázni. Egyszerűen az van, hogy amint a földi Egyház teret veszít, úgy a gonosz lelkek egyre nagyobb tömegeket vonnak hatalmuk alá. Ez lassan általános keresztényüldözésbe fog majd torkollni, mert az embereket az antikrisztus lelke mozgatja. Ekkor majd minden krisztuskövető gyűlöletes lesz az ő szemükben (Mt 10:22). Az emberek elárulják majd saját szüleiket, vagy gyermekeiket. Végül, a nagy elpártolás után, beül az Antikrisztus Isten templomába, és istenként fogja mutogatni magát (2Tessz 2:4). Ekkor fog eljönni az Úr Jézus dicsőségben, hogy szája leheletével elpusztítsa a Sátánt és országát (2Tessz 2:8)...

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellenlégy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztérekörüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Ámen.